Mi a táppénz és ki jogosult rá 2026-ban?
A táppénz olyan pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, amelyet akkor vehet igénybe a munkavállaló, ha egészségi állapota miatt keresőképtelen, azaz nem tud munkát végezni. A táppénz célja, hogy a betegség idején is biztosítsa a munkavállaló és családja megélhetését.
2026-ban a táppénzre jogosultság feltételei: aktív biztosítási jogviszony fennállása (munkaviszony, egyéni vállalkozói jogviszony), keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás, és legalább minimális biztosítási időszak megléte.
Biztosítási évek hatása a táppénz mértékére
A táppénz mértéke függ a biztosítási jogviszony hosszától:
- 2 vagy több éve biztosított: a táppénz az irányadó jövedelem 70%-a
- 2 évnél kevesebbet biztosított: az irányadó jövedelem 60%-a
A biztosítási időbe nemcsak a jelenlegi munkáltatónál töltött idő számít bele, hanem az összes korábbi biztosítási időszak is (amennyiben köztük nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás).
Betegszabadság vs. táppénz
Fontos különbséget tenni a betegszabadság és a táppénz között. Az első 15 betegnap betegszabadságnak minősül, amelyet a munkáltató fizet a rendes bér 70%-ának megfelelő mértékben. A 16. betegszabadságtól kezdve az NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) folyósítja a táppénzt.
A táppénz napi alapja és számítása 2026-ban
A táppénz kiszámításához először meg kell határozni az irányadó jövedelmet, amelynek alapja a bruttó havi munkabér.
A napi alap kiszámítása
Napi alap = Bruttó havi bér ÷ 30
Fontos: a napi alap számításában 30 naptári nappal kell osztani, nem a hónap tényleges napjaival. Ez azt jelenti, hogy egy 31 napos hónapban is 30-cal osztunk.
A napi táppénz kiszámítása
Napi táppénz (bruttó) = Napi alap × 70% (vagy 60%)
Például 500 000 Ft bruttó bérnél (2+ éves biztosítottság esetén):
- Napi alap: 500 000 ÷ 30 = 16 667 Ft
- Napi táppénz: 16 667 × 70% = 11 667 Ft
- 15 nap táppénz (bruttó): 11 667 × 15 = 175 000 Ft
- SZJA (15%): 175 000 × 15% = 26 250 Ft
- Nettó táppénz: 175 000 - 26 250 = 148 750 Ft
Adózás és járulékok a táppénz után
A táppénz adóköteles jövedelemnek minősül, ezért 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni utána. Ugyanakkor a táppénz után nem kell TB járulékot fizetni, mivel az nem munkabérből, hanem biztosítási ellátásból származik.
Ez azt jelenti, hogy a táppénzből levonásra kerül 15% SZJA, de nem vonják le a 18,5% TB járulékot. Ennek köszönhetően a táppénz "hatékonyabb" szempontjából nettó kifizetés szempontjából a bruttó bérhez képest.
Maximális táppénz összege 2026-ban
A táppénznek 2026-ban is van maximuma: a napi táppénz összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 30-ad részét, azaz a maximális napi táppénz:
Maximum napi táppénz = (Minimálbér × 2) ÷ 30
2026-ban a minimálbér 290 800 Ft, tehát a maximális napi táppénz: (290 800 × 2) ÷ 30 = 19 387 Ft.
Meddig jár a táppénz?
A táppénz időtartama korlátozott. A keresőképtelenség kezdetétől számítva legfeljebb 1 évig fizethető táppénz összefüggően. Ezt követően, ha a biztosított még mindig keresőképtelen, megváltozott munkaképességű személyek ellátása igényelhető.
A táppénzre való jogosultság fennállhat akkor is, ha a biztosítás megszűnt, de a megszűnést követő meghatározott időn belül következett be a keresőképtelenség.
GYIK – Táppénzzel kapcsolatos gyakori kérdések
Mit kell tenni táppénz igénybevételéhez?
A táppénz igénybevételéhez orvosi igazolást kell benyújtani a munkáltatóhoz (betegszabadság esetén), illetve az NEAK-hoz (táppénz esetén). Az orvos kiállítja a keresőképtelenséget igazoló nyomtatványt, amelyet a munkáltatónak és az NEAK-nak is be kell mutatni.
Beleszámít-e a táppénz a nyugdíjalapba?
A táppénz után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért a táppénz időszaka nem számít bele a nyugdíj alapjába ugyanolyan mértékben, mint a munkában töltött idő.
Vonatkozik-e a táppénzre a minimálbér szabály?
Igen, a táppénz minimuma nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 30-ad részének 60%-a vagy 70%-a, biztosítási évektől függően.