Hogyan számítják az időarányos szabadságot?
A képlet egyszerű: az éves szabadságot elosztod 365-tel, és megszorzod a munkaviszonyban töltött naptári napok számával.
A képlet
éves szabadság × (munkaviszony napjai ÷ 365)
A kerekítés viszont nem a szokásos: a Mt. 121. § (2) bekezdése szerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Vagyis 16,4 nap → 16 nap, de 16,5 nap → 17 nap.
| Belépés | Napok az év végéig | 20 napból jár |
|---|---|---|
| január 1. | 365 | 20 nap |
| március 1. | 306 | 17 nap |
| július 1. | 184 | 10 nap |
| október 1. | 92 | 5 nap |
Részmunkaidőben is 20 nap jár
Ez a leggyakoribb tévhit. Ha napi 4 órában dolgozol, akkor is ugyanannyi szabadságnap jár, mint a teljes munkaidősöknek — az alapszabadság ott is 20 nap, plusz az életkori és gyermek utáni pótszabadság.
A részmunkaidő csak a napra jutó távolléti díjat csökkenti arányosan, a napok számát nem. Ha a munkáltatód felezni akarja a szabadságnapjaidat részmunkaidő miatt, az jogszerűtlen.
Mi lesz a ki nem vett szabadsággal?
A munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett időarányos szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani. Ez a végelszámolás része.
Fordítva is működik: ha az év elején kivetted a teljes évre járó szabadságot, majd nyáron kiléptél, a különbözetet a munkáltató levonhatja az utolsó bérből. A kalkulátor ezt is jelzi.
A teljes éves szabadságkeretedet a szabadság kalkulátorral számolhatod ki, a kilépéskor járó összes juttatást pedig a végkielégítés kalkulátorral.
Források
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 115–121. § (szabadság, időarányosság, megváltás).