Hogyan számítják?
A számítás két lépésből áll. Először meghatározzuk az egyévi értéket, ami a forgalmi érték huszad része. Ezt szorozzuk a jog jellegétől függő szorzóval.
Példa
50 000 000 Ft ÷ 20 = 2 500 000 Ft egyévi érték
70 éves haszonélvező → 4× szorzó
2 500 000 × 4 = 10 000 000 Ft a haszonélvezet értéke
A tulajdonjog maradék értéke: 40 000 000 Ft
| A haszonélvező életkora | Szorzó | 50 M Ft-os ingatlannál |
|---|---|---|
| 25 év alatt | 10× | 25 000 000 Ft |
| 25–50 év | 8× | 20 000 000 Ft |
| 50–65 év | 6× | 15 000 000 Ft |
| 65 év felett | 4× | 10 000 000 Ft |
Határozott időre alapított jognál a szorzó a kikötött évek száma, legfeljebb 20. Bizonytalan időre szóló jognál egységesen 5×.
Miért számít ez az illetéknél?
Mert az illeték alapja a ténylegesen megszerzett vagyoni érték. Ha haszonélvezettel terhelt ingatlant örökölsz vagy vásárolsz, csak a csökkentett tulajdonjogi rész után fizetsz illetéket — a fenti példában 50 millió helyett 40 millió forint után.
Fordítva is igaz: ha valaki haszonélvezeti jogot szerez (például a túlélő házastárs özvegyi joga), az is vagyonszerzés — a számított érték után az illetéket meg kell fizetni, hacsak nem mentes rokonról van szó.
A konkrét illetékösszeget az öröklési, ajándékozási vagy vagyonszerzési illeték kalkulátorral számolhatod ki — az itt kapott, csökkentett értéket írd be alapnak.
Források
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.), 72. § — a vagyoni értékű jogok értékének megállapítása. Utolsó ellenőrzés: 2026. augusztus.