Mi az a műszakpótlék és a bérpótlék? (2026)
A bérpótlék az alapbéren felül járó díjazás, amely a törvény által kedvezőtlennek ítélt időpontban vagy körülmények között végzett munkát kompenzálja. A Munka Törvénykönyve (Mt.) 139–145. §-ai szabályozzák, mikor és milyen mértékű pótlék illeti meg a munkavállalót. A műszakpótlék ezek egyik legfontosabb típusa, amely a több műszakos munkarendben, a nappalitól eltérő időszakban végzett munkát díjazza.
A pótlékok célja kettős: egyrészt anyagilag elismerik azt a többletterhet, amit a nem szokványos időben végzett munka jelent, másrészt visszatartó erőként hatnak a munkáltatóra, hogy csak indokolt esetben rendeljen el ilyen munkavégzést. A pótlékok mértékét a törvény százalékos formában, az egy órára jutó alapbérhez viszonyítva határozza meg.
A bérpótlékok mértéke 2026-ban
Az alábbi táblázat a Munka Törvénykönyve szerinti általános pótlékmértékeket foglalja össze. Kollektív szerződés vagy egyedi munkaszerződés a munkavállaló javára ettől eltérhet.
| Pótlék típusa | Mértéke | Mikor jár? |
|---|---|---|
| Éjszakai pótlék | 15% | 22:00–06:00 közötti munka (1 óra felett) |
| Műszakpótlék | 30% | 18:00–06:00 közötti munka, rendszeresen változó kezdéssel |
| Vasárnapi pótlék | 50% | vasárnapi rendes munkaidő (törvényi feltételekkel) |
| Munkaszüneti napi pótlék | 100% | ünnepnapon (munkaszüneti napon) végzett munka |
| Készenléti pótlék | 20% | készenlét elrendelése esetén |
| Ügyeleti pótlék | 40% | ügyelet elrendelése esetén |
Éjszakai pótlék (15%)
Éjszakai munkának a 22:00 és 06:00 közötti időszakban végzett munka minősül. A munkavállalót 15% éjszakai pótlék illeti meg, feltéve, hogy az éjszakai munkavégzés időtartama az egy órát meghaladja. Az éjszakai pótlék önmagában is járhat, ha a munkavállaló nem több műszakos munkarendben dolgozik, csupán éjszakai időszakra esik a munkaideje.
Műszakpótlék (30%)
A 30%-os műszakpótlék akkor jár, ha a munkavállaló több műszakos tevékenység keretében dolgozik, és a munkakezdés időpontja rendszeresen változik. „Rendszeresen változó" a kezdés akkor, ha havonta az esetek legalább egyharmadában eltér egymástól. A pótlék a 18:00 és 06:00 közötti munkavégzésre jár. A műszakpótlékra jogosult munkavállalónál az éjszakai órákra nem jár külön a 15%-os éjszakai pótlék, mert azt a magasabb műszakpótlék magában foglalja.
Vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék
Vasárnapi pótlék (50%) többek között a több műszakos munkarendben, a készenléti jellegű munkakörben, valamint a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál dolgozókat illeti meg a rendes vasárnapi munkavégzésért. A munkaszüneti napon (ünnepnapon) végzett munkáért 100% pótlék jár, azaz a munkavállaló az alapbéren felül még egyszer annyit kap az adott órákra.
Hogyan számítjuk ki a műszakpótlékot?
A pótlék alapja mindig az egy órára jutó alapbér (óradíj). Havi bérben foglalkoztatott munkavállalónál az óradíjat úgy kapjuk meg, hogy a havi alapbért elosztjuk 174 órával — ez az általános teljes munkaidőnél alkalmazott törvényi osztószám.
Példa: 400 000 Ft havi bruttó alapbér esetén az óradíj 400 000 ÷ 174 ≈ 2 299 Ft. Ha ebből a munkavállaló egy hónapban 40 órát műszakpótlékra jogosító időszakban dolgozik, akkor a műszakpótlék: 2 299 Ft × 30% × 40 óra ≈ 27 590 Ft, amely az alapbéren felül jár. A fenti kalkulátor pontosan ezt a számítást végzi el, tetszőleges pótléktípusra és óraszámra.
Halmozódhatnak-e a pótlékok?
Egyes pótlékok együttesen is felszámíthatók, ha a jogosultsági feltételek egyszerre állnak fenn. Például a vasárnap éjszaka műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónál a vasárnapi pótlék és a műszakpótlék is elszámolható. Ugyanakkor az éjszakai pótlék és a műszakpótlék jellemzően nem halmozódik, mert a műszakpótlékra jogosultság kizárja a külön éjszakai pótlékot ugyanarra az órára.
Ki jogosult műszakpótlékra?
A műszakpótlék a több műszakos munkarendben foglalkoztatottakat illeti meg. Nem jár műszakpótlék annak, aki állandó (fix) délutános vagy éjszakás beosztásban dolgozik változó kezdés nélkül — ő ilyenkor az éjszakai pótlékra lehet jogosult. A pótlékok kógens (kötelező) minimumok: a munkáltató ezeknél kevesebbet nem, többet viszont fizethet, és kollektív szerződés is meghatározhat magasabb mértéket.
GYIK — Műszakpótlék és bérpótlék
Beleszámít-e a pótlék a szabadságra járó díjazásba?
A rendszeresen fizetett bérpótlékok az átlagkereset részét képezik, ezért a távolléti díj, illetve a szabadságra járó díjazás számításánál figyelembe kell venni őket az irányadó időszak alapján.
Jár-e műszakpótlék betegség (táppénz) alatt?
Táppénz idejére pótlék nem jár, mert nincs tényleges munkavégzés. A táppénz alapját azonban a korábbi jövedelem — benne a rendszeres pótlékok — befolyásolják.
Kötelező-e elfogadni a műszakos beosztást?
A munkarendet a munkáltató határozza meg a munkaszerződés keretei között. Vannak védett csoportok (pl. kisgyermeket nevelők), akiknél az éjszakai vagy rendkívüli munka korlátozott.